Olvasóink írják

Ezúton küldjük szívből jövő jókívánságainkat az Újesztendőnk bejövetele alkalmából. Kívánjuk hogy még sok-sok évig küldhessétek a Szemlét a világban szétszórt magyarul beszélő honfitársainknak. SHANA TOVA.
Éva és Imre Vándor, Venezuela

A napokban kezembe került március-áprilisi számuk és nagyon nívósnak és szép kivitelűnek tartom.
Dr. Ungár Richárd, Budapest

Tegnap megkaptam Szemle május-júniusi számát, szép és érdekes, tartalmas, mint mindig. Ez adta az indokot, hogy írjak. Meg a következő: Nemrég egy orvosi rendelőben vártam a soromra, és magazinok híján mindent elolvastam, amit lehetett. A falon függött a Rámbám imája, amit orvosként, orvosok számára szerkesztett. Nemcsak az lepett meg, hogy néhány régies kifejezésmódtól eltekintve ugyanazt a hébert beszélte, amit én is, – egész jól el tudnánk beszélgetni! – hanem főleg a tartalma: aktuális, friss, mintha csak a mai Kupat Cholim orvosai számára írta volna intő szavait...
Azon nyomban lemásoltam, és lefordítottam magyarra is. Számomra reveláció volt felfedezni egy nemes emberi gondolatot, amit akkor jegyzett le írója a számtalan kötetre rúgó írásai között, amikor Magyarországon még az Árpád-ház uralkodott, és az első magyar nyelvemlékek születtek.
Mint kiderült, a felfedezés csak számomra volt új - mind orvosi-szakmai, mind vallásos körökben a szöveg nagyon is ismert. Lapjuknak sok laikus olvasója van itt, Izraelben és a galutban is, akik – gondolom –, büszkék a korát ennyire megelőző elődre.
Gabi Zeevi, Kfar Jona